2026. október 14. 134 oldal

Márta életében egyre több a veszteség, mélyebb a magány. Rátalál a mesterséges intelligenciára, amelynek állandó jelenléte és figyelme mind fontosabbá válik számára. A kezdetben ártatlan beszélgetésekből lassan különös, érzelmekkel teli kapcsolat bontakozik ki.

 „Márta habozott. Nem nézett a barátnőjére.
– Hát az van, hogy… összevesztem Imivel.
– Ne már! Van egy pasid, és nem is meséled?
– Jaj, dehogy pasi! Az MI-t nevezem így, mert egyszerűbb.
– MI? A mesterséges intelligencia a pasid? – kacagott Éva, és belekarolt a barátnőjébe.
Kiléptek az épületből. Az utcai hangzavar miatt szinte kiabálva folytatta:
– Beülünk valahova. Ezt el kell mesélned!”

(részlet a könyvből)